Képzelgés (GaLambos Á. István)
Csöndes, sötét az éjszaka,
Kattan a zár az ajtón.
Feszülten várom, hogy érj haza.
Léptek kopognak a padlón.
Feszülten várom, hogy érj haza,
Halkan nyílik az ablak.
Szememben hangod mély nyoma,
Tovább nem untatlak.
Szememben hangod mély nyoma,
Összenyomnak a falak.
Lelkednek szívem az otthona,
Nem járhatja át harag.
Lelkednek szívem az otthona,
Innen nincs kijárat.
Menekülnék, de mondd hova?
Biztonság nincs nálad.
Innen nincs kijárat,
Téged nem eresztelek.
Vágyom, hogy lássam a szádat,
Ahogy kimondja: Szeretlek.